Revizor beszámoló

címmel Jászay Tamás írt beszámolót a Revizor magazinba. A cikket a Revizoron itt találjátok meg. 

XXII. Országos Diákszínjátszó Találkozó / Dombóvár

 

Négy nap, huszonkét előadás: a hazai diákszínjátszás élmezőnye idén újra Dombóváron szerepelt, ahol ugyan trendek és problémák is körvonalazódtak, de azért első helyen mégiscsak a sokféleséget ünnepelte a találkozó.

Árral szembeni Hajós Zsuzsa

„Hol van Hajós Zsuzsa?” – hangzik el a kérdés egy fiatalembertől. A szervezés lebonyolításában segédkező diákok értetlenül néznek rá: Hát nem érzed? Csukd be a szemed, és engedd, hogy átjárjon a lüktetés, amely ott lapul a falakban, az éterben, a vízben, de még a tradicionális ODT-spagettiben is, ami elmaradhatatlan velejárója a fesztiválnak. Ez a lüktetés mind-mind Hajós Zsuzsa...

Mit takar a borító? (26)

Lányregény – KISZ Társulat

„Az ifjúsági irodalom műfaja, a serdülő lányok sajátos igényeihez igazodó regénytípus.” Ezt a meghatározást találtam az interneten a címbeli kifejezésre. Tehát egy olyan előadással állunk szemben, amelyben a legfontosabb a történet. Stílusát tekintve naivan romantikus és egy ideális világot eszményít. A megtekintés után viszont úgy éreztem, hogy messze távolodunk a tökéletestől, inkább hétköznapi a történet. Egy lány életét követhetjük végig születésétől addig, amíg megkérik a kezét. Az első időpont abszolút érthető, de a lánykérés, mint végkifejlet, az előbbi romantikus verzióra reflektál.

Menyasszonyi ruha és gitár limitált szériában (25)

Bernarda-ház – NemArT/1 (Budapest)

Gitárzene szól, lányok állnak a színpadon fekete ruhában, a térben székek: a biztos jelei annak, hogy az ember egy Bernarda-előadásra ült be. Ebben a tekintetben a Herold Eszter által rendezett produkció a jól bevált sablont követi, szerencsére azonban a mozgásszínházi nyelv, amit használ, egyedivé teszi az előadást.

Humormise Popón, közös-ülve (24)

Leonce és Léna vagy-vagy – Pécsi MÜSZI 11.c

A találkozón résztvevők közül mindössze egy csoport változtatott radikálisan a frontális színházi formán, ez pedig a Pécsi MÜSZI 11.c. Egyáltalán nem elvárás, csak a korábbi tapasztalatok alapján több térbontásra számítottam a fesztiválon. De most nem ez volt a trend.

Ne pusztítsd el Ámort! (23)

D’Amor – HMG-KIMI 10.d (Szentes)

Minden tanár rémálma a 36 fős osztálylétszám. Ha jól számoltam: 11 fiú és 25 lány. Itt főhet a fej, hogyan csináljanak vizsgaelőadást. Szempontok a következők: mindenki beszéljen, küszködjön a karakterformálással, de ne essen szét az egész. Szentesen ezért alakult ki az ún. „szentesiség”, a szentesi stílus. Jellemzői: csapatmunka, nagy tömeg mozgatása, tömegből kiváló szereplők, kettős vagy hármas, néha négyszereplős jelenetek, majd irány vissza a tömegbe. Zenei betétek és prózai részek, monológok, dialógusok váltakoznak. A jelenetek improvizációk során jönnek létre, és mindig egy fogalomhoz kapcsolódnak.

Inverz szafari (22)

Helge élete és félelme – Arrabona Diákszínpad (Győr)

Helyfoglaláskor minden széken egy papírlapot találunk. A rajtuk lévő állatnevek azt ígérik, mi is szerepet kapunk a történetben, hogy lesz jelentősége annak, hogy nálam strucc szerepelt, a szomszédomnál zsiráf, és így tovább. De azonkívül, hogy a játékot figyelő tapír állat barátaiként azonosít minket, nem válunk aktív részeseivé az eseményeknek. A cetli kis gesztus, ami értelmezi a nézők helyzetét, de nem kínál bevonódási lehetőséget a nézőknek; pedig engem ez irányban csigázott fel. Mindenesetre jól mutatja az apró részletekre való odafigyelést, ami jellemzi az előadást. Az egyetlen aktív hozzájárulás az eseményhez, amire megkérnek még az előadás kezdete előtt, hogy mindnyájan segédkezzünk majd az alattunk lévő nézőtér dobogóinak szétbontásában és elszállításában.